meg kéne győzni a német határőrséget arról, hogy a Szerbiából általunk odaszállított, ám Németországba be nem engedett személyek Szerbiába visszaszállításánál ha már nem minket vesznek igénybe, mert nem akarják még 2-3 napig ott dekkoltatni a delikvenst (ezt megértem), akkor legalább ne egyirányú repjegyet vegyenek és fizettessenek ki velünk, mert az ötször annyiba kerül, mint a retúrjegy. De nyilván nem fognak, hiszen pont az a lényeg, hogy nem engedik be az illetőt, tök logikus, hogy nem vesznek neki retúrjegyet haza.
kifejezetten kismamafelsőmet, amit M. anyukájától kaptam, de rémesen néztem ki, úgyhogy inkább mást vettem fel. M. előre megmondta, hogy rémes és ne vegyem fel, hinnem kellett volna neki.
(Disclaimer: hasznos, hogy van, sokat lehet belőle tanulni és merem remélni, a kérdezőknek is hasznos)
- A most nagykorúvá váló tulajdonos ingatlanát addig nem lehet elárverezni, amíg nincs önálló rendszeres jövedelme.
- Amelyik lakásba beleszületik a gyermek (úgy értik, hogy ahova hazaviszik a kórházból), oda 18 éves koráig lakhatási jog illeti meg és nem lehet kitenni a szüleit sem, a tulajdonosi- és birtokviszonyokra tekintet nélkül.
- Ha nem vesszük át a leveleket, akkor nem tehetnek ellenünk semmit (se bíróság, se végrehajtó).
- Ha túl sok az adósságunk, úgysem tudják behajtani és akkor semennyit senkinek nem kell visszafizetni (hát nem értik, kedves hitelezők?).
- Ha nincs állandó lakcímünk, az orvos nem lát el, hiába van biztosítási viszonyunk.
- Egyenesen jó ötlet bármilyen biztosítási jogviszony nélkül gyereket vállalni (és ez nem csak azok gondolják így, akiknek felszámolták a munkahelyét, amíg gyesen voltak).
- Minden bíró korrupt és a másik félnek kedvez, pedig.
- Ha az adósnak nincs vagyona és jövedelme, amiből be lehetne hajtani a követelést, akkor (i) az a magyar jog(rendszer) hibája és (ii) az adós boldog ember.
- Ha a valaki rosszul bánik a házastársával, az alkalmatlan a gyereknevelésre (egyenesen veszélyezteti) és nem érdemli meg, hogy tartsa vele a kapcsolatot (felügyelet nélkül pláne).
- Ha közös megegyezéssel felmondanak, akkor azt mindenképpen alá kell írni, mielőtt megkérdezünk bárkit, ez mivel jár, mert soha nincs más választásunk.
- Ha munkahelyet szeretnénk váltani, nem kell az aktuális munkahelyen ledolgozni a felmondási időt, simán kezdhetünk másnap az új helyen, ha ott ez van a munkaszerződésben és köcsög a jelenlegi munkáltatónk, ha nem engedi el a felmondási időt.
- Ha valakinek állandó lakcíme van valahol, az automatikusan lakáshasználati jogot jelent és muszáj beengedni.
- A szomszéd soha semmilyen életjelet nem mutathat (pláne hangokat nem kelthet), különösen ha gyerekünk van.
- Ha segélyből élünk és a nyaralónkban tartozás miatt kikapcsolják az áramot és felmondják a szerződést, akkor a tartozás megfizetése után jogosan háborgunk, hogy az áramszolgáltató további díjat számít fel az új szerződés megkötéséért és az áram visszakötéséért, különösen, ha egész nyárra kiadtuk a nyaralót és már elköltöttük az összes előleget/foglalót. Ezt az áramszolgáltatónak meg kell értenie.
- Ha a társasház helyett megcsináltattuk a világítást, akkor nem kell közös költséget fizetni, amíg jónak látjuk.
De jó lenne, ha oktatnának jogi alapismereteket mindenkinek.
Tokfalvi posztja.
Kollégám meséli, hogy elhagyta a tárcáját (pénz nélkül, de tele iratokkal és bankkártyákkal), de tegnap csengettek hozzá és visszaadták neki hiánytalanul (lakcímkártya is volt). A becsületes megtaláló vezetékneve Tolvaj.
Mondta egy felszámolás alatt álló cég dolgozója. Nem értem az összefüggést: ha nem írtak volna levelet, akkor nem lenne minimum, hogy a jogosan járó pénzét megkapja? Dehogynem és ez így van rendjén. Drukkolok nekik.
Tehát ha ha nekem azt mondják, hogy 8-kor ultrahang, akkor szerintem nyolckor ultrahang. Hát nem.
Háromnegyed nyolckor odaérek, nyolc után tíz perccel kérdezik meg, hogy mit szeretnék (addig csak ülni lehet). Kiállítják a beutalót, átküldenek a labirintus másik végébe (miért van minden magyar kórháznak labirintusra hasonlító alaprajza? vagy csak amelyikben én járok?), hogy ott majd a harmadik ajtónál beszedik a beutalót, nehogy kopogjak. 5 perc séta, 10 perc várakozás, beszedik a beutalót. Kiderül, hogy rajtam kívül még hat embernek van időpontja reggel nyolcra. Természetesen a háromnegyed kilenckor érkező, kilenc órára időpontot kapó szerencsést szólítják először. Na de nem nyavalygok, végülis fél tízre végeztem (és minden oké), mindezt úgy, hogy protekcióm volt.
Megfigyeléseim továbbá: a fehérköpenyesek irtóznak a szemkontaktustól és ezért mindenki, aki vár valakire (gyakorlatilag az összes ember, aki nem fehér köpenyben van), úgy veti rá magát minden nyíló ajtóra, különösen, ha azon egy fehérköpenyes dugja ki a fejét, mint egy három napja éhező farkashorda. Az ötvenes nők nagyon szeretik a caprinadrágot, minél kövérebbek, annál világosabbat. Kórházba egy egyszerű vizsgálatra is három napi élelemmel és váltás ruhával érkeznek a rutinosabbak. A várhatóan nyíló ajtó melletti ülőhely a legértékesebb.
Mindeközben a másik kalandom a 24. heti terheléses vércukorvizsgálatra időpontkérés telefonon. Az ambulancia (ahol időpontot kell kérni), nem veszi fel. Hívom a központot, elmondom, mit akarok. Kapcsolnak. Felveszi “halló” és közli, hogy hát itt biztos nem, de kapcsol máshova. Ott is egy “halló” veszi fel és közli, hogy hát itt biztos nem, hívjam a metobizbasz osztályt a 1234-es melléken. Az 1234 mellék szerint nekik ehhez semmi közük, mondjam meg, ki mondta, hogy őket hívjam, amúgy meg keressem inkább a bizbaszmeto osztályt a 4321-en. A 4321 közli, hogy neki aztán ehhez semmi köze. A kör bezárul, megpróbálkozom még egyszer az ambulancia központi számát. Igen! Felveszik! Ők foglalkoznak ezzel! De nem most: időpontkérés csak 10 és 12 között lehetséges, hívjam őket fél óra múlva (ekkor ugyanis éppen fél tíz volt). Büszke vagyok magamra, azóta van időpontom (“hozzon fél liter vizet és egy fél citromot”).
A legdurvább szerintem így is az, hogy nekem tulajdonképpen semmi bajom, hogy élik meg ugyanezt, akik tényleg betegek?